Az előző részben ezt megoldottad, ugye? Nos lehet, hogy sokat görcsöltél rajta, de mégsem akart összejönni. Lehet, hogy mindig mindkét lámpa világított volna. Vagy éppen csak félgőzzel világított volna a lámpa. Valahogy nem akart összeállni a kép.
De az is lehet, hogy összejött, és valami ilyesmi kapcsolási rajz jött ki?
Hmm, ebben csalás van! Honnan tudtad volna, hogy van olyan gomb, amiben egyszerre két adag érintkező van, és ezeket függetlenül lehet bekötni! Jól jegyezt meg ezt az érzést! Ilyen, ha nem a feladat miatt nehéz valami, hanem azért, mert nincsenek jó eszközeid! Jó eszközökkel nincs lehetetlen kihívás!
Szóval, a mutatványhoz kellenek olyan gombok, amikben két adag érintkező van. Ezt úgy jelöljük, hogy szaggatott vonallal kötjük össze a "hidakat", így jelezve, hogy ezek egyszerre mozognak.
Mindkét csengőgomb egyik érintkezőjéből egyszerűen csinálunk egy elemlámpát. Villany-gomb-lámpa. Semmi extra.
Mindkét csengőgomb másik érintkezőjét bekötjük pont úgy, mint a szokásos csengő példában. A villany az egyiken, vagy a másikon tud továbbmenni a csengő felé.
A csengő elé teszünk egy kapcsolót. Ha a kapcsoló éjszakára ki van kapcsolva, akkor a csengőig nem jut el a villany (de persze a lámpák működnek, miért is ne tennék). Nappal viszont ez a kapcsoló be van kapcsolva, így a csengő működik, pont úgy, ahogy Mr.Gazdag ezt elképzelte.
Mrs.Gazdag mindig imádta a szép dolgokat, emiatt Gazdagék lakása gyönyörűen van berendezve. A lámpákat is úgy csináltatták a falu kovácsánál, Mr.Smith-nél, és a lámpakapcsolókat az egész házban Carrarai márványból faragta a gombokkal együtt egy ügyeskezű ezermester, Mr.Gombász Gerzson.
Sajnos, ebből a fajta cuccból nincs olyan dupla-nyomógomb, ami oly annyira az alapja a megoldásunknak. Most mi legyen?
Huhh, hát innen nincs tovább! De nem azt olvastad odafenn, hogy
Ilyen, ha nem a feladat miatt nehéz valami, hanem azért, mert nincsenek jó eszközeid! Jó eszközökkel nincs lehetetlen kihívás!
Gombolkodjuk, mi kellene ide? Sima gombunk van csak, de nekünk ilyen dupla érintkezős gomb kell. Hogyan hogyan hogyan... Megvan!
Bevonjuk a Marit! Ő a mosogatólány! Csinálunk egy sima elemlámpa kapcsolást a szépséges nyomógombbal, és a Mari ott fogja nézni egész nap, világít-e a lámpa. Ha igen, akkor megnyomja az igazi csodacsengő gombját, amit elrejtünk a konyhaszekrénybe, hogy Mrs.Gazdagot ne zavarja!
Jajj, erre nem gondoltunk! Mi lesz ekkor? Az lenne a tuti, ha Marit lehetne helyettesíteni ezen a borzasztóan kifinomult érzékeket kívánó munkában. Esetleg, ha nem emberrel helyettesítenénk, hanem valami géppel, az mégjobb lenne. A gépek nem mennek szabadságra, általában.
Szóval, mit is csinál Mari? Mari megismétli a szépséges márványgombról érkező információt a rendes csodacsengő áramkörünkbe úgy, hogy megnyomja a ronda, de működő gombot.
Igaziból ha lenne olyan gombunk, amit "villannyal" tudunk megnyomni, akkor Mari mehetne Hawaii-ra nyaralni! Juppié!
De hogyan tudunk ilyen gombot csinálni? Nos, emlékszel, a villany mint mágnesállat - és elektromágnes. Ez villany hatására tud elmozdulást produkálni. Nos akkor ezzel az elmozdulással nyomjunk meg egy gombot.
Nos, ez járható útnak tűnik, sőt, másnak is eszébe jutott, már úgy 1835 körül.
Egyszerűen villanyt teszünk a tekercsre, ami ettől mágneses lesz, magához rántja azt a kis fémkilincset, ami ezzel a mozdulattal átváltja a középső érintkezőt.
Ráadásul ez kapható mindenféle méretben, és érintkezőszámmal! Kicsi relé, nagy relé, kevés érintkezős relé, sok érintkezős relé, lapos csokoládé, kerek csokoládé... ja az egy másik mese!
Tehát, relével kiválthatnánk Mari munkáját! Szuper!
Próbáld meg lerajzolni az áramkört!