Mi az, hogy Arduino?

Mikrokontrollerek már az 1980-as évektől rendelkezésre álltak. Sajnos azonban csak az tudott ilyeneket használni, aki elolvasta a chipek végtelenül hosszú adatlapjait, miközben egyszerre volt tisztában a programozás és az elektronika fortélyaival. Ilyen ember nem túl sok volt, valljuk be.

Szerencsére 2005-ben egy csapat itáliai mesterembernek eszébe jutott, hogy milyen szuper dolgokat tudnának csinálni a kölykök a mikrovezérlőkkel - ha egy picit is könnyebb lenne elkezdeni. Ezért összegyűjtötték, hogy mi minden van, ami nehezítés - a forrasztástól kezdve a programozásig, és összepakoltak egy könnyen használható fejlesztőrendszert.

A fejlesztőrendszer egy kész panelből állt - ez az Arduino Uno -, ami tartalmazott mindent amire a mikrokontrollernek és udvartartásának szüksége lehet.

Arduino Uno panel

Az Arduino panelhez vezetékekkel lehet mindenféle bemenetet és kimenetet kötni, sőt, ezeket a vezetékeket át lehet vezetni egy próbapanelre is:

Arduino Uno panel kész projektben

A gyakori dolgokat egy szintén Arduino méretű bővítőpanelen (shield) készítették el, amit közvetlen az Arduino csatlakozóiba lehet dugni. Ilyen például az Ethernet shield, amivel közvetlen lehet csatlakozni az Internetre. Ezekkel a shield panelekkel "emeletes" módon lehet építkezni.

Arduino Uno panel most már web szerver

Az Arduino IDE

Az Arduino panelen túl azt is kitalálták, hogy hogyan lehet minél egyszerűbben programot írni. A C nyelv és egy csipet C++ keverékéből alakították ki az Ardunio nyelvet. A nyelven túl egy csomó gyári programdarabkát is elkészítettek, hogy könnyű legyen a mikrokontroller be- és kimeneteit kezelni, működjenek a matematikai számítások, és egy csomó minden, amit elvárhatunk egy számítógéptől.

Mindezt összecsomagolták egy szövegszerkesztő - fordítóprogram - linker - programmer csomagba, amiből jelenleg csak annyit értünk, hogy szövegszerkesztő, ugye? Jó is így, a többi rész csak arra kell, hogy a beírt C nyelvű programból olyan programkód legyen, amit a mikrokontroller megért. Merthogy egyik számítógép sem ért sem C-t, sem Pascalt, sem Java-t, sem semmi mást, csak a saját csupa-számból álló gépi kódját - ami olyan ronda, hogy az emberek inkább C, Pascal, Java, és egyéb nyelveken programoznak.

Az ilyen öszetett szövegszerkesztőt és minden mást tartalmazó fejlesztőprogramokat úgy nevezik, hogy Integrated Development Environment (összeépített fejlesztői környezet), vagy röviden IDE.

Hány féle Arduino van?

2005 óta az Arduino nagyon sikeres lett, és sokféle verzióját gyártják ma is. Kukkantsd meg a hivatalos Arduino termékeket!

Van, aminek sok be-kimenete van, van amelyik szándékosan pici. Van amit próbapanelbe lehet dugni, és van, amit fel lehet varrni ruhára, és így viselhető kütyüt lehet készíteni vele.

Az Arduino panelek kapcsolási rajzai nyilvánosak, ezért több más cég is készít Arduninoval kompatíbilis paneleket. Az egyik ilyen cég a Pololu, és az A-star pont egy ilyen Arduino szerű panel.